Pécsi Tudományegyetem logo Pécsi Tudományegyetem
Műszaki és Informatikai Kar
Pécsi Tudományegyetem
Műszaki és Informatikai Kar

Katona Tamás János Prof. Dr.
Katona Tamás János Prof. Dr.
Professor emeritus
katona.tamas.janos@mik.pte.hu
Szakmai önéletrajz
Személyi adatok:

Született: Báta, 1948. augusztus 8.

Legmagasabb iskolai végzettségei, tudományos fokozata:

1973, kitüntetéses mérnök-hőfizikusi diploma atomerőművek és berendezések szak Moszkvai Energetikai Egyetemen, 1984, műszaki tudomány kandidátusa, 1991, Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi doktori cím, 2012, az MTA doktora, 2012, Dr. habil PTE

 

Idegen nyelvtudás:
  • orosz,
  • német,
  • angol 
Eddigi munkahelyek, beosztással:

1973-1983 MTA KFKI - tudományos munkatárs

1983 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. - tudományos tanácsadó

2004 PTE PMMIK tudományos főmunkatárs

2013 PTE PMMIK egyetemi tanár

Jelentősebb szakmai utak:

1977      NDK Tudományos Akadémia, Rossendorf Zentralinstitute für Kernforschung – zajdiagnosztikai kutatások;

1992      Japán, Tokió, Japan Electric Power Information Centre – földrengés-biztos tervezés;

1996      Japán, Tsukuba, National Research Institute for Earth Science and Disaster Prevention – rázóasztalos kísérletek a paksi üzemzavari zónahűtő-rendszer tartály modelljével.

Az International Atomic Energy Agency (Vienna) szakértőjeként:

Ország                                               időszak

Örményország                                    1992-1997

Bulgária                                             1995-2003

Kína                                                  2010

Irán                                                   2010

Szíria                                                 2010-2011

Litvánia                                             2010

Pakisztan                                           2007-2010

Marokkó                                            2000

Szlovákia                                           1996-2000

Ukrajna                                             2005-2013

Kutatási területei:

Atomerőművek biztonságának szerkezeti mechanikai aspektusai
Atomerőművek földrengésbiztonsága
Atomerőművek külső környezeti veszélyekkel szembeni biztonsága
Atomerőművek öregedése és élettartam-gazdálkodása
Atomerőművek telepítése és tervezése

 

Díjak, kitüntetések:

1974 – Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem; 1981 – Jánossy Díj; 1999 – MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága Tudományszervezési Díj; 2009 – Zsolnai Díj a Dél-Dunántúl Tudományosságáért 2011 – Alkotói Díj, Tolna Megyei Mérnökkamara 2011 – Innovációs Díj, a Dél-Dunántúli Regionális Ügynökség 2012 – Meskó Attila Díj (Magyar Geofizikusok Egyesülete) 2012 – Katasztrófavédelmi Díj (MTA, BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) 2012 – Gábor Dénes Díj.

 

Oktatási tevékenység:

A Pécsi Tudományegyetemen 1992-től a földrengésre történő tervezés tárgyában meghívott előadó voltam. 2003-ban a Pécsi Tudományegyetem címzetes főiskolai tanár címet adományozott. 2004-2013 között tudományos főmunkatársa voltam a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Gépszerkezettan Tanszéknek. 2011-ben a Tanszék megbízott vezetője voltam. 2013 szeptemberétől a Gépszerkezettan Tanszéken egyetemi tanár vagyok. A Dékáni Tanács és a kari Tudományos Bizottság tagja vagyok.

Meghívott előadóként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen rendszeresen közreműködök az energetikus BsC, MsC és szakmérnök-képzésben, az „Atomerőművek” és az „Atomerőművek biztonsági elemzése” tantárgy oktatásában, illetve a Reaktortechnika Szakmérnök képzésben vettem, veszek részt meghívott előadóként. Államvizsga Bizottság elnöke vagyok az elmúlt tíz évben BME Gépészmérnöki Kar Műszaki Mechanika Tanszéken. 2010-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar címzetes docens, majd 2013-ban címzetes egyetemi tanár címet adományozott.

Nemzetközi workshopok előadója és vezetője voltam, illetve vagyok a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és más nemzetközi szervezetek megbízásából.

Doktori iskolák:

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Fizikai Tudományok Doktori Iskola – témakiíró vagyok.

Pécsi Tudományegyetem, Breuer Marcell Doktori Iskola – törzstag, témavezető vagyok.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyetemi Habilitációs Bizottságának és Doktori Tanácsának tagja vagyok.

Tudományszervezési tevékenység:

1980-1986 között az atomerőművel kapcsolatos kutatás-fejlesztési munkákat vezettem, alprogram-felelőse voltam az Atomenergetikai Tárcaközi Kutatási Programnak (A/11. alprogram), valamint az Országos Középtávú Kutatás- Fejlesztési Tervnek (G-11.3 alprogram).

Jelenleg a PTE Szentágothai János Kutatóközpont Tudományos Tanácsának tagja vagyok.

Részvétel nemzetközi kutatási programokban:

1980-1983 között részt vettem a Rheinsbergi Atomerőmű reaktorán folyó reaktor-diagnosztikai nemzetközi kísérleti vizsgálatokban.

1993-1997 között az időszakban részt vettem a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által szervezett, a VVER típusú atomerőművek földrengésállósága tárgyában folyó koordinált kutatási programban mint nemzeti koordinátor, illetve mint önálló kutatási téma felelőse.

2003-2006 között részt vettem és munkacsoport vezető voltam a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Safety Aspects of Long Term Operation of Water Moderated Reactors (SALTO) kutatási programjában.

2005-2006 között az OECD Nuclear Energy Agency Plant-Life Management munkacsoport társelnöke voltam.

2007-2010 között az Extra-budgetary Project on Seismic Safety of Existing Nuclear Power Plants keretében, a Steering Committee tagja voltam.

2010-2013 között a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség International Generic Ageing Lessons Learned Project-ben résztvevő, illetve a Clearing Group tagja voltam.

2010-től folyamatosan a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség International Seismic Safety Centre nemzeti koordinátor vagyok. 

Tudományos közéleti tevékenység:

Magyar Mérnökakadémia tagja

MTA Köztestület tagja MTA Pécsi Területi Bizottsága tagja, 1996-2003 között, s jelenleg a Bizottság alelnöke

MTA Pécsi Területi Bizottsága Műszaki és Földtudományi, valamint Környezetvédelmi és Fizikai Szakbizottságai tagja

Magyar Nukleáris Társaság tagja

Magyar Nemzeti Földrengés Bizottság tagja

Magyar Mérnökkamara (a Tolna Megyei szervezet etikai bizottság tagja),

MMK Nukleáris Energetikai Szakosztály vezetőségének tagja

MTA Wigner Jenő Díj – Kuratóriumi tag; Pannon Tudományos Díj – Kuratóriumi tag (MTA PAB-VEAB); a Dél-Dunántúl Tudományosságáért Díj – Kuratóriumi tag (MTA PAB)

Publikációk
Könyvek:

T J Katona, Materials management strategies for VVER reactors, In: KL Murty (szerk.), Materials ageing and degradation in light water reactors: Mechanisms and management, Raleigh: North Carolina State University, 2013. pp. 335-384, Woodhead Publishing Series in Energy; No. 44.ISBN:978-0-85709-239-7 (Print) 978-0-85709-745-3 (Online)

Katona TJ: Plant life management practices for water-cooled water-moderated nuclear reactors, In: Tipping PhG (szerk.) Understanding and mitigating ageing in nuclear power plants: Materials and operational aspects of plant life management (PLiM). Cambridge: Woodhead Publishing Limited, 2010. pp. 633-705. Woodhead Energy Series; No. 4., .) ISBN 1 84569 511 9, ISBN-13: 978 1 84569 511 8

Tamás János Katona, Seismic Safety Analysis and Upgrading of Operating Nuclear Power Plants (Chapter 4), In: Wael Ahmed (szerk.), Nuclear Power - Practical Aspects, New York: InTech, 2012. pp. 77-124. ISBN:978-953-51-0778-1

Katona TJ, 
Nuclear power generation as a reasonable option for energy strategies (Chapter 1) In: Tsvetkov P (szerk.)
Nuclear Power 
Rijeka: SCIYO, 2010. pp. 1-15. (ISBN: 978-953-307-110-7)

Katona TJ, A Paksi Atomeroőmű biztonságának szerkezet-dinamikai aspektusai In: Györgyi J (szerk.)
Szerkezetek dinamikája 
Budapest: Műegyetemi Kiadó, 2006. pp. 375-392. ISBN: 963-420-868-1

Katona Tamás János, A tervezési alap, In: Elter J, Gadó J, Holló E, Lux I (szerk.), Atomerőművek biztonsága I. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2013. pp. 289-312, (ISBN:978-963-312-180-1)

Katona Tamás János, A determinisztikus tervezési elvek, In: Elter J, Gadó J, Holló E, Lux I (szerk), Atomerőművek biztonsága I. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2013. pp. 313-353. (ISBN:978-963-312-180-1)

Katona Tamás János, Bareith Attila, Külső veszélyek hatásának elemzése, In: Elter J, Gadó J, Holló E, Lux I (szerk.) Atomreaktorok biztonsága II. Budapest: ELTE - Eötvös Kiadó, 2013. pp. 259-292. (ISBN:978-963-312-182-5)

Jelentősebb lektorált folyóiratcikkek és konferenciák:

Erzsébet Győri, Tamás János Katona, Zoltán Bán, László Tóth: Methods and Uncertainties in Liquefaction Hazard Assessment for Nuclear Power Plants, Second European Conference on Earthquake Engineering and Seismology, Istambul, August 24-29, 2014, pp. 535-546

T. J. Katona, L. Tóth: DAMAGES INDICATORS FOR POST-EARTHQUAKE CONDITION ASSESSMENT, ACTA GEODAETICA ET GEOPHYSICA HUNGARICA 48: (2) pp. 333-345. Paper DOI: 10.1007/s40328-013-0021-9. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk impakt faktor: 0.346** nyelv: angol

Tamas Janos Katona: Options for the Treatment of Uncertainty in Seismic Safety Assessment of Nuclear Power Plants, JOURNAL OF DISASTER RESEARCH 8: (3) pp. 465-472. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk nyelv: angol

Katona TJ: Modeling of fatigue-type seismic damage for nuclear power plants, COMPUTATIONAL MATERIALS SCIENCE 64: pp. 22-24. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk impakt faktor: 1.574* nyelv: angol 

Katona TJ, Rátkai S, Pammer Z: Reconstitution of time-limited ageing analyses for justification of long-term operation of Paks NPP, NUCLEAR ENGINEERING AND DESIGN 241: pp. 638-643. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk impakt faktor: 0.765 nyelv: angol

Katona T: Options for the treatment of uncertainty in seismic probabilistic safety assessment of nuclear power plants, POLLACK PERIODICA : AN INTERNATIONAL JOURNAL FOR ENGINEERING AND INFORMATION SCIENCES 5: (1) pp. 121-136. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk nyelv: angol 

Halbritter AL, Krutzik NJ, Boyadjiev Z, Katona T: Dynamic analysis of vver type nuclear power plants using different procedures for consideration of soil-structure interaction effects, NUCLEAR ENGINEERING AND DESIGN 182: (1) pp. 73-92. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk impakt faktor: 0.139 független idéző közlemények száma: 5 nyelv: angol

KATONA T, KOZMA R: Problems of estimation of the thermohydraulic parameters using neutron and temperature noise signals in PWRs, PROGRESS IN NUCLEAR ENERGY 21: pp. 431-445. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk impakt faktor: 0.596 független idéző közlemények száma: 2 nyelv: angol

KATONA T: Investigation of the noise source characteristics related to the theory of subcooled boiling neutron noise, PROGRESS IN NUCLEAR ENERGY 15: (1-3) pp. 685-698. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk impakt faktor: 0.489 független idéző közlemények száma: 4 nyelv: angol

NAGY I, KATONA T: Theoretical investigation of the low-frequency pressure fluctuation in PWRs, PROGRESS IN NUCLEAR ENERGY 15: (1-3) pp. 671-683. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk impakt faktor: 0.489 független idéző közlemények száma: 4 nyelv: angol

 

 Lásd még/ see: http://vm.mtmt.hu/www/index.php

Meghirdetett témák
Új módszerek az atomerőművek extrém külső hatásokkal szembeni biztonságának elemzésére

Különösen veszélyes létesítmények, mint például az atomerőművek extrém külső veszélyekkel – földrengés, szél, tornádó, repülőgép rázuhanás – szembeni biztonsága a Fukushima Dai-ichi Atomerőmű Nagy Tohoku földrengést és szökőárat követő balesete okán a nemzetközi szakmai érdeklődés középpontjába került. A biztonság minden aspektusa kritika és továbbfejlesztés tárgyává vált; úgy a veszély jellemzése, különös tekintettel a 10-4/év-nél kisebb meghaladási valószínűségekre, mint a tervezés, a konstrukciós és technológiai megoldások, a balesetelhárítási eszközök és eljárások, valamint a biztonság kvantitatív elemzésének módszerei.
A biztonság komplex értékelésének két fő célja van: (1) igazolni kell, hogy a tervezés adekvát módon kezelte a tervezés alapját képező extrém külső hatásokat; (2) ellenőrizni és értékelni kell a létesítmény eseményt követő állapotát, egyfelől a post-event intézkedések meghatározásához, másfelől annak igazolására, hogy a létesítmény biztonságosan üzemeltethető. Az első kérdés fontos úgy a létesülő, mint a működő atomerőművek esetében, míg a második létfontosságú a földrengés által érintett működő atomerőművek esetében, hisz a stratégiai infrastruktúra meghatározó eleméről van szó.
A létesítmény akkor biztonságos, ha az extrém hatások ellenére a reaktor leállítható, hűthető és a radioaktív közeg visszatartható. Ez azt jelenti, hogy a biztonságnak egyaránt feltétele a felsorolt funkciók megvalósításában szerepet játszó tartószerkezetek, mint a konténment integritása és tömörsége, a nyomástartó szerkezetek épsége, valamint az aktív komponensek (motorok, hajtások, megszakítók, stb.) működőképessége.
Az extrém külső hatásokkal szembeni biztonság értékelhető valószínűségi módszerekkel, ahol a rendszer működése, illetve a hatásra adott válasza esemény- és hibafákkal, a komponensek sérülése pedig feltételes valószínűségi eloszlás-függvényekkel jellemezhető. A jelenlegi módszereknek egyik kritikus pontja, hogy a földrengés okozta maximális talajgyorsulás rosszul korreláltatható a károsodással, tehát olyan indikátorokra lenne szükség, amelyek a földrengés jellemzőivel és a határállapotot meghatározó paraméterekkel egyaránt jól korreláltathatók. A másik kritikus pont pedig az elemzés bizonytalanságának kezelése és meghatározása, akkor, ha a sérülést leíró feltételes valószínűségi függvény valamilyen okból nem jól, vagy egyáltalán nem ismert.
A munka célja az atomerőmű földrengés hatására kialakuló állapotának valószínűségi módszerrel történő biztonsági értékeléséheza földrengés olyan jellemzőinek meghatározása, amely a biztonságot meghatározó szerkezet-, illetve rendszerelem-típusokra a határállapotot meghatározó paraméterekkel jól korrelál, a sérülés valószínűségi eloszlásfüggvényének meghatározása a kiválasztott szerkezetekre, rendszerelemekre és meghibásodási módokra, a biztonsági elemzés episztemikus és aleatorikus bizonytalanságának új valószínűség-elméletek (fuzzy, p-box, stb.) alapján történő vizsgálata különös tekintettel a meghatározott kár-indikátor alkalmazására.
A téma multidiszciplináris, a kidolgozás súlypontja szerint lehet építőmérnöki, gépészeti tudományi karaktere. A vizsgálat tárgyát képező külső hatás a földrengés, de a módszertani áthatások lehetnek más külső hatások elemzésével (extrém szél, repülőgép rázuhanás). A vizsgálat jellegét tekintve elméleti, de numerikus elemzések, illetve az elérhető nemzetközi és nemzeti földrengés-adatbázisokból vehető adatok értékelése adják az elmélet igazolását. Konkrét ipari példaként a Paksi Atomerőműben végrehajtott földrengés-biztonsági vizsgálatok, s biztonságnövelő intézkedések szolgálnak, s a Paksi Atomerőmű az eredmények hasznosításának színtere is.

A kutatási feladat az alábbi részfeladatokból épül fel:
I. feladatcsoport:
Az extrém külső hatásokkal szembeni biztonság követelményei atomerőművek esetében – a problémakör irodalmi áttekintése.
A földrengést követő szcenáriók/szekvenciák áttekintése a publikált elemzések alapján, különös tekintettel a nyomottvizes (PWR) reaktor-típusra.
A biztonságot meghatározó jellemző szerkezetek, rendszerelemek és sérülési módjaik áttekintése.
A vizsgálat középpontját képező szerkezetek, rendszerelemek és a tanulmányozandó sérülési módok kiválasztása.
A 4. pontban kiválasztott szerkezet, rendszerelem funkció-vesztése szerepének azonosítása a baleseti szekvenciában.
II. feladatcsoport:
A biztonsági elemzés determinisztikus és valószínűségi módszereinek áttekintése.
A sérülés feltételes valószínűségi függvénye meghatározására szolgáló elméletek áttekintése.
A sérülést kiváltó hatást és a sérülési módot jellemző kár-indikátorok áttekintése (intenzitások, rms vagy kumulatív sebesség elmozdulás vagy energia, hiszterézises energia-disszipáció).
A sérülés feltételes valószínűségének meghatározása elméleti megfontolások és numerikus szimuláció alapján a kiválasztott szerkezetekre, rendszerelemekre, illetve azok sérülési módjaira megfelelőnek talált kár-indikátorokat mint független változót tekintve.
A veszélyeztetettség meghatározása a kár-indikátor, mint független változó függvényében – szakirodalmi feldolgozás.
III. feladatcsoport
A biztonsági elemzés bizonytalanságának értékelésére szolgáló módszerek (Monte Carlo szimuláció, Latin Hypercube sampling, fuzzy aritmetika, p-box és Dempster-Shafer elmélet) kritikai áttekintése – szakirodalmi feldolgozás.
A sérülés feltételes valószínűsége bizonytalanságának jellemzése új módszerekkel.
Módszertan és demonstrációs szoftver fejlesztése a bizonytalanság elemezésére a fenti munkából eredő következtetések és kutatási eredmények alapján.
IV. feladatcsoport
A kutatás eredményeinek empirikus igazolása ismert káresetek, ipari gyakorlat, földrengés-adatbázisok alapján.
V. feladatcsoport
A kutatási eredmények gyakorlati alkalmazhatóságának elemzése, különös tekintettel a Paksi Atomerőmű földrengés-biztonsága értékelése és egy post-event állapotdiagnosztika bevezetése szempontjából.

Resilience, Adaptation to Disasters, Safety and Risk Analysis

Resilience refers to the ability of built environment to withstand and to recover quickly from any plausible hazards. The research aims at the subjects:

  • Investigation of the hazards (e.g. earthquakes, earthquake induced phenomena, like soil liquefaction, extreme meteorological events, climate change, aircraft crash, industrial and transportation accidents) endangering the human settlements and strategic infrastructures, including nuclear power plants.
  • Deterministic and probabilistic analysis of response of strategic infrastructure to relevant hazards, development of methodologies for analysis of response to hazards.
  • Safety and safety margin assessment methodologies. Evaluation of risk due to natural and man-made hazards. Evaluation of uncertainties of hazard and risk analysis.
  • Development of concepts for risk reduction measures for cities and strategic infrastructure.
  • Concepts and methods for low-risk design.
  • Design of plans and measures for accident management.

Conditions for successful research work:

-       Good knowledge of structural mechanics and related mathematics, including theory of probability.

-       Ability to use software tools for civil and structural engineering.

-       Knowledge of analysis and design methodologies.

-       Ability to reading/writing/speaking in English (knowledge of other languages, i.e. German or Russian is an advantage)

Atomerőművek súlyos balasetei kezelésére szolgáló létesítmények tervezési elvei

Az atomerőművek extrém külső veszélyekkel – földrengés, szél, tornádó, repülőgép rázuhanás – szembeni biztonsága a Fukushima Dai-ichi Atomerőmű balesete okán a nemzetközi szakmai érdeklődés középpontjába került. A biztonság minden aspektusa kritika és továbbfejlesztés tárgyává vált; úgy a veszély jellemzése, különös tekintettel a 10-4/év-nél kisebb gyakoriságokra, mint a tervezés, a konstrukciós és technológiai megoldások, a balesetelhárítási eszközök és eljárások, valamint a biztonság kvantitatív elemzésének módszerei.

Az atomerőművet nagy biztonsági tartalékokkal tervezik a kis gyakoriságú (10-4/év) eseményekre, szemben például az MSZ EN 1998-1 Eurocode 8 által előírt 1/475év gyakoriságú földrengéssel. E tartalékok révén valósul meg a biztonság a még kisebb valószínűségű eseményeknél, amely tartalékot egzakt módszerrel minősíteni kell, hogy bizonyosak lehessünk, hogy a tervezési alapban szereplő igénybevételek bizonyos mértékű meghaladása esetén is megmaradnak a betervezett biztonsági funkciók, s a baleset-kezeléshez szükséges létesítmények, mint például a Védett Vezetési Pont. Az ennél is súlyosabb következményekkel járó, s az ennél is valószínűtlenebb eseményekhez kellenek a balesetkezelési létesítmények, mint például a súlyos baleseti dízelgenerátorok, a Tartalék Vezetési Pont, illetve baleset-kezelési eszközök és eljárások.

Az atomerőmű tervezési alapjába tartozó veszélyek hatásaira történő tervezés esetén úgy a figyelembe veendő hatások, mint a megfelelőség kritériumai tekintetében a nukleáris biztonsági szabályozás és a nukleáris ipari szabványok szabványok egyértelmű útmutatást adnak. Ugyanakkor, sem a tartalékok minősítése, sem pedig a súlyos balesetek kezelésére szolgáló létesítmények tervezése terén sincs kodifikált gyakorlat. A tervezési alapba tartozó veszélyek extrémnél is extrémebb hatásait best-estimate módszerekkel kell jellemezni, a tervezési követelményeket és a megfelelőség kritériumait is egyedileg kell meghatározni. Nyilvánvaló, hogy a teljesen szélsőséges hatásokra való tervezésnek, a biztonsági funkció teljesítésén túl és amellett is meg kell felelni a műszaki-gazdasági ésszerűség követelményének.

A kutatás tárgyát a Paksi Atomerőmű Célzott Biztonsági Felülvizsgálata alapján elhatározott intézkedések tervezési alapjának (földrengés, meteorológiai hatások, stb.), szerkezeti-funkciónális követelmények és megfelelőségi kritériumok elemzése, kidolgozása, meghatározása képezi. Ennek során:

(1)    meg kell határozni, milyen veszélyeket és milyen gyakorisági szintig kell a tervezéskor figyelembe venni, hisz itt az atomerőmű tervezési alapját meghaladó állapotokról van szó;

(2)    meg kell határozni a szabványos eljárások alkalmazhatóságának és alkalmazásának korlátait, különös tekintettel a földrengés-terhekre és a talajfolyósodás figyelembe-vételére;

(3)    igazolni kell, hogy a tervezés adekvát módon kezeli a tervezés alapját képező extrém külső hatásokat a balesetkezelés speciális szerkezeti és funkcionális szempontjai szerint;

(4)    értékelni kell a létesítmény eseményt követő állapotát, egyfelől a post-event intézkedések meghatározásához, másfelől annak igazolására, hogy a létesítmény biztonságos.

A téma multidiszciplináris, a kidolgozás súlypontja építőmérnöki, de gépészeti és nukleáris-technológiai ismeretek integrálására is szükség van.

A vizsgálat jellegét tekintve elméleti, de műszaki koncepciók kritikai összehasonlító elemzését és az elérhető nemzetközi példák értékelését is magában foglalja.

A kutatási feladat az alábbi részfeladatokból épül fel:

I. feladatcsoport:

  1. Az extrém külső hatásokkal szembeni biztonság követelményei atomerőművek esetében – a problémakör irodalmi áttekintése.
  2. A földrengést követő szcenáriók/szekvenciák áttekintése a Paksi Atomerőmű példáján.
  3. Az üzemzavar, illetve a baleset-kezelés, a Célzott Biztonsági felülvizsgálat intézkedéseinek, a tervezett létesítmények bemutatása.
  4. A 3. pontban kiválasztott szerkezet, rendszerelem funkció-vesztése szerepének azonosítása a baleseti szekvenciában.

II. feladatcsoport:

  1. A tervezési alap meghatározása az I. feladatcsoport alatt nevesített létesítmények tervezéséhez.
  2. A funkcionális és szerkezeti megfelelőség kritériumainak meghatározása.
  3. A sérülékenység és a funkcióvesztés feltételes valószínűségének meghatározása a kiválasztott szerkezetekre.

III. feladatcsoport

  1. A baleset-kezelés létesítményeinek, mint rendszernek minősítése.

IV. feladatcsoport

  1. A kutatási eredmények gyakorlati alkalmazhatóságának elemzése, különös tekintettel a Paksi Atomerőmű földrengés-biztonsága és baleset-kezelése szempontjából.