Pécsi Tudományegyetem
Műszaki és Informatikai Kar Pécsi Tudományegyetem
Műszaki és Informatikai Kar

A kutatócsoport tagjai - mint az épített környezetet, így a magyar és egyetemes kultúrát is befolyásoló szakemberek - küldetésüknek tekintik azon szociális és ökologikus problémák építészeti eszközökkel történő kezelését, melyek jelentősen befolyásolják korunk életkörülményeit és épített környezetét.

Az elmúlt évtized gazdasági, társadalmi, erkölcsi és kulturális válsága közismert és egyelőre megoldásra váró problémákat indukált az építőiparban. Az építész társadalom a válságra jellemzően úgy reagál, hogy a recesszió végével és a beruházások számának normalizálódásával majd az eddigi gyakorlatnak megfelelően lehet a tervezői tevékenységet tovább folytatni. Egyelőre azonban ez várat magára, és lassan kikristályosodik a felismerés, hogy a válság olyan mélyebb rétegekbe nyúlik, amely megkérdőjelezi a korábbi gyakorlat folytatását. Az elmúlt öt  évben drámaian lecsökkent az új, engedélyt kapott épületek száma, melynek okait és hatásit a gazdasági szempontokon túlmenően is érdemes vizsgálni. Az építészeti feladatkör közben differenciálódott, és egyre kevesebb a klasszikus értemben vett tervezési feladat, azaz konkrét program alapján, kizárólag az építészeti feladatokra koncentrálva, új épület terveztetésének az igénye ritkábban merül fel. Ezzel együtt előtérbe kerültek az alábbi feladatok, csak a legfontosabbak említve: az adottságok, mint meglévő és pusztuló épületek, műemlékek kezelése; energia hatékony és ökologikus igények teljesítése; egyre jelentősebb, elszegényedő rétegek lakhatási problémainak kezelése; közterületek új funkciói, használhatósága. Összességében elmondható, hogy a gyors, és látványos nagyberuházásokról a hangsúly áthelyeződött a kisebb, finomabb, több munkát igénylő, adott esetben más jellegű szellemi kihívást jelentő, kevésbé reprezentatív építészet felé. Természetesen az egyetemi építész oktatás is érzékenyen reagál a változó igényekre, azonban ez egyelőre sajnos csak akciószerű. Fontos lenne olyan új oktatási és tervezési módszertan kidolgozása, mely jobban felkészíti a nagyszámú építész diplomát szerző fiatalt az őket érő kihívásokra, erre a meglévő módszerek sajnos már nem kielégítőek.

Célkitűzés

A kutatás alapvető célkitűzése olyan új tervezési módszer, építészeti feladat megoldási stratégia kidolgozása, mely a közelmúltban megváltozott körülmények következtében jelentősen átalakult építészeti feladatokhoz flexibilisen és differenciáltan tud alkalmazkodni. A kutatás három nagyobb tematikus egységben közelíti meg a sokrétű, olykor szerteágazó téma feldolgozását. A területek számos ponton összefonódónak, maga a szolidaritás kérdése minden esetben kizárólag komplex módon értelmezhető (például nem tekinthető megfelelő építészeti eredménynek egy olyan projekt, mely figyelembe veszi a használók szociális igényeit, de ökológiai, és vizuális szempontból szennyező alkotást hoz létre). A tematikus egységek a könnyebb és következetesebb tárgyalhatóságot segítik. A kutatásban kiemelt jelentőséggel bír az interdiszciplináris megközelítés: együttműködés a társadalomtudomány, közgazdaságtan, pszichológia és kommunikációtudomány megfelelő kutatási területeket érintő képviselőivel, mivel az építész feladata sokszor az egyes tudományterületi specialisták munkájának összehangolása, a kooperáció megteremtése. A kutatás célja továbbá annak a feltétel- és eszközrendszernek a feltárása, mely a szolidáris szemlélhető tervezést lehetővé teszi. A vizsgálat elsősorban arra kíván fókuszálni, hogy ez a szellemi háttér hogyan képződik le tárgyiasult, anyagi formában akkor, amikor az alkotói folyamatok során a vizuális művészetekre jellemző érzékenység társadalmi elkötelezettséggel párosul.

A kutatócsoport alapító tagjai

A létrejövő tudományos műhely tagjai autonóm kutatók, egyetemi oktatók, doktoranduszok és egyetemi hallgatók, akik főállásban egyetemi tanszékeken és doktori programokban dolgoznak illetve tanulnak, a kutatócsoporthoz szuverén döntésük alapján csatlakoznak, és abból külön indoklás nélkül, egyszerű bejelentéssel kiléphetnek. A kutatócsoportban regisztrált tagság szakmai erőt és tudományos presztízst jelent, de nem biztosít munkahelyet és rendszeres jövedelmet, ugyanakkor a nyertes pályázatokból a műhely tagjai a pályázat feltételeinek megfelelően természetesen részesedhetnek. Az együttműködés tanszékközi, intézet és karközi formában zajlik.

A kutatócsoport tiszteletbeli elnöke:

• Dr. habil. Bachmann Bálint DLA, egyetemi tanár, PTE MIK

A kutatócsoport vezetője:

• dr. Tamás Anna Mária, egyetemi adjunktus, PTE MIK
• Dr. habil Kovács-Andor Krisztián DLA, egyetemi docens, PTE MIK

A kutatócsoport további tagjai:

• Dr. habil Hutter Ákos, egyetemi docens, PTE MIK
• dr. Horváth Magdolna , egyetemi adjunktus, PTE MIK
• dr. Sztranyák Gergely , egyetemi adjunktus, PTE MIK
• Dányi Tibor Zoltán, doktorandusz, Breuer Marcell doktori iskola
• Zilahi Péter, doktorandusz, Breuer Marcell doktori iskola
• Zsiga Zoltán, doktorandusz, Breuer Marcell doktori iskola
• Kósa Balázs, doktorandusz, Breuer Marcell doktori iskola

Kutatási profil

A kutatócsoport feladatának tekinti a szolidáris építészettel kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások végzését, a szőkébb régió (Pécs, Baranya) specifikus feladatainak feltérképezését, és új építészeti tervezési és oktatási módszertan kidolgozását, mely saját kutatásain alapuló konkrét, megvalósult példákból levont általános érvényű, elméleti következtésekből származik. A kutatás három nagyobb tematikus egységben közelíti meg a komplex téma feldolgozását.

A szolidáris építészet tárgykörének tudományos feldolgozása és dokumentálása
A szolidáris építészet pontos, fogalmi meghatározása, tárgyköreinek, feladatainak megfogalmazása, a témakört érintő történeti és kortárs példák bemutatása (pl. a szociális építészet kialakulása, ennek alkalmazása, intenzitása napjainkig; szolidaritás az épített környezettel vizuális megközelítésben). Az elmúlt évtizedekre vonatkozó, korábban nem publikált nemzetközi kutatások és módszerek gyűjtése, hazánkra és szűkebb régiónkra történő következtetések, tanulságok levonása.

Témakörök:

• Az épített környezettel kapcsolatos szolidaritás kérdése
• Szociális építészet
• Katasztrófa sújtotta területek építészete
• Szolidaritás a természettel
• Szolidaritás az emberrel (a megrendelő közösség, személy és a tervező komplex viszonyrendszerének a tervezői szolidaritás irányából történő megközelítése)

Hely-specifikus kutatások:
Pécs és Baranya megye veszélyeztetett területeinek meghatározása és feldolgozása

• Szegregátumok építészeti, városépítészeti problémáinak kezelése (Pécs, Komló, Ormánság)
• Elhagyott ipari tájak, épületek kezelésének lehetősége (Pécsbánya, Komló)
• Üresen álló ingatlanok hasznosításának lehetőségei különös tekintettel a műemléki védettségű, városközponti épületekre

Konkrét feladatok során megoldási javaslatok és a módszertani struktúra kidolgozása
Konkrét feladatok megoldása során (féléves építészeti tervezési feladatok a master képzésben, doktori iskolában, hazai és nemzetközi workshopok) és az interdiszciplináris együttműködésének köszönhetően új építészeti tervezési módszertan kidolgozása, ennek strukturált átvezetése az építész oktatásba.