Mindannyian megtapasztalhattuk már azt az érzést, amikor külföldre érkezve, egy másik kultúrában bizonytalannak érezzük magunkat a helyi viszonyok, illemszabályok, étkezési szokások terén. Jó esetben van egy helyi ismerősünk, aki segít eligazodni, tanácsot ad, és így a nyaralásunk vagy rövidebb tartózkodásunk mentesülhet a kellemetlen, zavarba ejtő helyzetektől.
De mi van akkor, ha hosszabb időt töltünk egy idegen kultúrában?
A kultúrsokk egy valós pszichés állapot, amely akkor jelentkezik, amikor valaki idegen kultúrában tölt hosszabb időt – általában legalább 1-2 hónapot, de akár ennél is többet. Ez az a pont, amikor a kezdeti lelkesedés elmúlik, és az emberben tudatosul, hogy a komfortzónáján kívül van: a megszokott mindennapi rutinjai megváltoznak, nem tudja beszerezni kedvenc élelmiszereit, új kulturális szokásokhoz kell alkalmazkodnia, amelyek akár a személyes értékrendjével is ütközhetnek. A kultúrsokk megnyilvánulásai széles skálán mozognak; a puszta kényelmetlenség érzésétől a honvágyon át egészen a depresszióig. Ezen a folyamaton mindenki átmegy, de személyfüggő, hogy milyen mértékben jelentkeznek a „sokkos tünetek”. Az állapot átmeneti, mert az egyén előbb-utóbb alkalmazkodik új környezetéhez.
A kultúrsokk egy valós pszichés állapot, amely akkor jelentkezik, amikor valaki idegen kultúrában tölt hosszabb időt – általában legalább 1-2 hónapot, de akár ennél is többet. Ez az a pont, amikor a kezdeti lelkesedés elmúlik, és az emberben tudatosul, hogy a komfortzónáján kívül van: a megszokott mindennapi rutinjai megváltoznak, nem tudja beszerezni kedvenc élelmiszereit, új kulturális szokásokhoz kell alkalmazkodnia, amelyek akár a személyes értékrendjével is ütközhetnek. A kultúrsokk megnyilvánulásai széles skálán mozognak; a puszta kényelmetlenség érzésétől a honvágyon át egészen a depresszióig. Ezen a folyamaton mindenki átmegy, de személyfüggő, hogy milyen mértékben jelentkeznek a „sokkos tünetek”. Az állapot átmeneti, mert az egyén előbb-utóbb alkalmazkodik új környezetéhez.
A kötetlen, személyes beszélgetések során ezt a folyamatot, fázisait és az egyéni megoldási stratégiákat mutatjuk be a résztvevők sajátos életútjain keresztül.
Első vendégünk Dr. Domingo Antonio Lilon, a PTE BTK Spanyol és Ibero-amerikai Tanulmányok Tanszékének docense, aki évek óta Magyarországon él és dolgozik, magyar felesége mellett megtanult magyarul is, de nagyon sok mindent őriz eredeti, anyakultúrájából.
