Pécsi Tudományegyetem
Műszaki és Informatikai Kar Pécsi Tudományegyetem
Műszaki és Informatikai Kar

A feladat

A szemeszterben három szempontnak megfelelően kerestük az ideális tervezési feladatot. A legfontosabb a feladat komplexitása volt. A hallgatók már korábban ismereteket szereztek kis léptékű középületek tervezésében, és a további kihívást ezúttal nem a lépték növelésében, hanem a hely adta kérdések és megoldandó feladatok nehézségében, összetettségében kerestük. 
Szintén fontos szempont volt, hogy választ keressünk a jelen kihívásaira, tehát a válság okozta jelenlegi helyzetre. Olyan feladat meghatározása volt a cél, amely nem kizárólag egy új épület tervezését jelenti, hanem a feladat részét képezte meglévő és differenciált minőségű (műemlék, kitüntetett építészeti értékkel nem bíró, de szerkezetileg elfogadható állapotú épület, szerkezetileg problémás épület, stb.) épületállomány kezelése is. Olyan helyzetet akartunk választani, ahol nem állnak rendelkezésre a megfelelő anyagi feltételek a használói igények kielégítésére. Továbbá fontos volt, hogy létrehozzuk a hallgatók, valamint a tervezendő épületet használó közösség találkozását, és a személyes kapcsolat kialakuljon. A helyszín mélyebb megismerésének és analízisének lehetősége általában adott még egy fiktív, egyetemi feladat keretében is, de a használókkal, az emberekkel kialakított személyes kapcsolat csak jóval ritkábban valósítható meg. Ennek a tapasztalatnak a megszerzése nagy jelentőséggel bír, különösen egy pályakezdés előtt álló építész számára.
Így esett a választás a Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola bővítésére. A tervezési feladat különösen összetett volt, mivel egy régészeti (a tervezési terület alatt találhatóak Visegrád középkori városának maradványai), műemléki (a XVIII. században az iskola a korábbi templom épületében lett kialakítva, ezt bővítették a későbbi évtizedekben tovább) és természetvédelmi szempontból (Natura 2000) is jelentős területen van. Fontos szempont továbbá, hogy egy nagyon erős helyi identitástudattal rendelkező, hagyományait aktívan ápoló kisközösségnek kellett tervezni, akiknek jelenleg nem áll rendelkezésére megfelelő anyagi forrás ahhoz, hogy a különben jó színvonalon történő oktatási tevékenységüket megfelelő épített és infrastrukturális környezetben folytathassák. A feladat megtalálásában és lebonyolításában nagy segítségünkre volt Félegyházi András építész, a város jelenlegi polgármestere. 
A pontos funkcionális kiírás, a meglévő iskolaépület 600 m2 részét képezte, hogy a hallgatók az iskola működésének és pedagógia elveinek ismeretében azt részben újragondolhassák. Az iskolához tartozik egy 1985-ben épült, Makovecz Imre által tervezett tornacsarnok is, amelynek használatával kapcsolatban is új igények merültek fel.
Mind a hét terv esetében elmondható, hogy önálló karakterrel rendelkező, kortárs épülettervek születtek, amelyek egyértelműen deklarálják korukat, de ezzel együtt illeszkednek Visegrád történeti múltjához és falusias település szerkezetéhez. A tervezett épületek léptékükben és építészeti kialakításukban megtalálhatják helyüket a város életében, azaz mind az épített, vizuális, mind a társadalmi környezettel szemben támasztott elvárásoknak alapvetően megfelelnek. A tervek nagyrészt érzékeny tervezői magatartásról tanúskodnak, tartózkodnak az öncélú formalizmustól vagy a túl drága megoldásokról. Az épületeket nem kis tervezői kihívást jelentő, gondosan megoldott telepítés, a funkcióhoz való elmélyült viszonyulást tükröző belső kialakítás, és a fenntarthatóság szempontjából is gondosan megválasztott anyagok, szerkezetek jellemzik. Természetesen a megoldásokban, és a minőségben voltak kisebb különbségek. 

A másik végletet az jelentette, amikor a tervezői hitvallás az volt, hogy egy társadalomnak-függetlenül a gazdasági vállságtól - nagyobb gondot kell fordítania az oktatásra, és ezért indokolt az adott esetben költségesebb, és nagyobb léptékű beavatkozás, amely új perspektívát jelenthet progresszív megoldásaival.

A hallgatók féléves munkájának eredményét nem csak azért szerettük volna a közösségnek bemutatni, hogy a hallgatók a visszajelzésekből tanulhassanak, bár kétségtelenül ez volt a legfontosabb. Egy-egy ilyen építészeti feladat bemutatása egyrészt elindíthat egy a használó közösség megkérdezésével járó szakmai diskurzust, másrészt általában is közbeszéd témájává teszi az építészetet, ami szintén általános és fontos szakmai feladtunk kell, hogy legyen minden fórumon. Ideális esetben egy ilyen kezdeményezés hatására elkezdődhet egy szélesebb társadalmai vita. Ezt pedig követheti egy szakmailag megalapozott ötlet- és tervpályázati kiírás, amely valóban garancia lehet, egy hosszú távú értékteremtésre.

Hallgatók:
Borbás Renáta,Fekete Emese, Rév Bence, Savanya Tímea, 
Schleining Petra, Sebestyén Petra, Sinkovics Brigitta

Konzulensek: 
Tamás Anna Mária, Kovács-Andor Krisztián, Zilahi Péter
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt 
projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.