Helyiségek, épületek légtömörségének vizsgálata energetikai és hőérzeti szempontból
A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar és az Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem Építőipari Kar tisztelettel meghívja a Helyiségek, épületek légtömörségének vizsgálata energetikai és hőérzeti szempontból c. projekt nyitórendezvényére és a hozzá kapcsolódó nemzetközi konferenciára.
Időpont: 2011. november 7. 14.00-18.30.
Helyszín: PTE PMMIK A019-es terem
A konferencia témája
A szellőzés a legkritikusabb tényezővé vált az épületek energiaháztartásában. A hőszigetelés fokozásával a transzmissziós hőveszteségek drasztikusan csökkennek, illetve csökkenthetők, de megfelelő szellőzés szükséges az épületek használatához, a szükséges oxigén bejuttatására és széndioxid, valamint a pára és egyéb szennyezőanyagok eltávolítására. Külön tényező a gáztűzhelyek, nyílt égésterű kazánok, kandallók légellátása. Ha ezek légellátása nem megfelelő, az szénmonoxid fejlődéséhez, akár halálesethez is vezethet. Sajnos elő is fordult már.
Ezért jelenleg a legfontosabb kihívás az épületenergetika számára a MEGFELELŐ szellőzés biztosítása. A túlzott légcsere energiapazarló, ezért a szellőzés ne legyen több a szükségesnél, a szükséges légmennyiség viszont mindig legyen meg! A légmennyiség igény változó, attól függően, hogy hányan tartózkodnak a helyiségben, és hogy milyen eltávolítandó anyagok keletkeznek a technológiából következően.
A jelenlegi épületállomány túlnyomó többsége természetes szellőzésű. Ami probléma, hogy szabályozatlan. Ha az ablakrések nagyok, akkor a szellőzés hideg időben, szeles időben túlzott, szélcsendes enyhe időben viszont kevés. A feladat tehát szabályozott, sőt automatikusan szabályozott szellőzés létesítése. Az új épületekben feltétlenül, de fokozatosan a meglévőkben is. A szabályozott szellőzéshez viszont szükséges, hogy az épületek légtömörek legyenek, hogy ne a réseken keresztül alakuljon ki véletlenszerű szellőzés.
A rések állagvédelmi problémákhoz is vezetnek.
A szellőzés mértéke komfort tényező is. Magától értetődően, ha a légminőség nem megfelelő, nem lesz a komfortérzet sem megfelelő. A légvezetés módja és a levegő sebessége, a huzatérzet elkerülése a hőkomfort része.
Vannak már önkéntes épületenergetikai tanúsítások, min például a „passzívház” amely tanúsítások megkövetelik az épületek légtömörségének igazolását méréssel. A jövőben kötelező érvényű szabályozások is lesznek erre vonatkozóan.
A meglévő épületek légtömörségével kapcsolatban kevés információnk van. A horvát-magyar együttműködéssel, EU támogatással megvalósuló mérések célja, hogy képet kapjunk a meglévő épületállomány légtömörségéről a régióban, egyúttal összehasonlítsuk a horvátországi és magyarországi határmenti régióban levő épületeken levő épületeket.
