Márta Doležalová - Márta emlékére
"Szellem embere az, akiben ott feszeng
a szellemiség örök ösztöne: a jelenségeket
együtt, egyben látni.
A szellem rendező nyugtalanság.
A szellem nem tud belétörődni az elészórt tények halmazába, ő az
összefüggéseket keresi, nem elég neki a valóság, értelmet követel,
nem elég a világ, világkép kell; faltól falig szakadatlan veti a
szálakat, ő az a pók, aki minden jelenséget a megértés egyetlen
hálójába fonna.
A szellem emberét ép az jellemzi, hogy nem olthatja el magában a
teljesség szomját, s nem nyomhatja el az egész iránti felelősség
érzetét.
Szívesen foglalkozik a részletekkel, de az egész felől száll belé s
egy még nagyobb egész felé tör rajta át utat.„
Németh László: Új enciklopédia
