Történeti épületek helyreállítása – a múlt megőrzése mellett fontos a fenntarthatóság is
Tartószerkezeti, műemléki
kutatási, építészeti és történeti belső tér helyreállításával kapcsolatos
kérdések is szerepeltek a Történeti épületek helyreállítása szakmai fórumon,
amelyet a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) szervezett
a pécsi Pollack Expo keretében. A kar 2020 őszén indította el az első Történeti
épületdiagnosztikai és rehabilitációs szakmérnök és szakember szakirányú
továbbképzést, amelyet az épületdiagnosztikát kiemelve állította
gyakorlatiasabb vonalra, nem titkolt szándékkal megcélozva a kivitelezésben
dolgozó építész- és építőmérnököket is. A képzés a tervezett tudásátadáson túl
szeretne szakmai közösséget építeni, amihez jó indulást ad a már diplomát
szerzett, valamint az ebben a félévben diplomázó évfolyam és a PTE MIK Breuer
Marcell Doktori Iskolája, amelynek képzésében a műemlékvédelem szintén
hangsúlyosan megjelenik. A szakmai fórum előadói a PTE MIK Történeti
épületdiagnosztikai és rehabilitációs szakmérnöki képzés oktatói és a közelmúlt
jelentős műemléki helyreállításaiban aktívan részt vevő építészek,
építőmérnökök voltak.
A történeti épületek rehabilitációja a közös múlt megismerése és megőrzésének igénye mellett a fenntarthatóság kihívásaira is adekvát választ ad. Az érték megismerésén és megőrzésén túl az épületek mai kor igényei szerinti használhatósága feszül egymásnak még az azonos funkciót hordozó épületek esetében is. Természetesen minél jobban eltér a korabelitől a mai használat módja, annál nagyobb a kihívás az épület integritásának megőrzésére. A történeti épületek felújítása, újra használatba vonása több szakma együttműködését és sajátos elköteleződést követel meg. A szakmai fórum előadásai konkrét példákon keresztül mutatták be szerkezetek, homlokzatok, homlokzati részletek, belső terek vagy éppen az épületegyüttes egészének értelmezését segítő periodizáció feladatait.
A pécsi képzés egyik vezető tanára, Mezős Tamás megmutatta, hogy erős tönkremenetel mellett a bontás helyett is sikerülhet a műemléki épület megmentése. A professzor munkatársa, Bodó Balázs prezentációjából a római Palazzo Falconieri komplex épületkutatásáról hallhattak izgalmas részleteket a résztvevők. A szakmérnöki képzésben meghatározó szerepet tölt be egyrészt a régi épületek, szerkezetek, anyagok, tervezési elvek megismerése, és ezzel párhuzamosan a mai, modern diagnosztikai eszközök használata, a roncsolásmentes vizsgálatok alkalmazása. Előbbiről Laczkovics János okl. építőmérnök, utóbbiról prof. dr. Orbán Zoltán, szintén a pécsi képzés oktatója beszélt. A kivitelező Belvárosi Építő vezető szakemberi betekintést nyújtottak az esztergomi bazilika felújításába. A közelmúlt egyik legjelentősebb történeti belső tér rekonstrukciójáról, a Budavári Palota Szent István-termének korhű visszaállításáról a tervező Angyal Tibor építész beszélt, a kifejezetten pécsi kötődésű Zsolnay-kandalló helyreállításához Pécsett gyártották a kerámiát.
A szakmai fórumon az új építészeti törvényről, valamint a 2024-ben a műemlékvédelem területén várható változásokról is hallhattak információt a résztvevők, valamint arról, hogy miként alakul a 2024-es jogszabályi környezetben az építtetők, a tervezők, a felelős műszaki vezetők, a műszaki ellenőrök felelőssége és feladata. A pécsi műemlékvédelmi szakmai fórumot az ÉKM Műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkárság képviseletében Wittinger Zoltán ICOMOS-díjas építész, osztályvezető előadása nyitotta. A szervezők nem titkolt célja az volt, hogy a szélesebb szakmai közönség előtt megmutassák a pécsi Történeti épületdiagnosztikai és rehabilitációs szakmérnöki képzést, egyúttal hagyományteremtő céllal szakmai közösséget építsenek – mondta a képzés szakfelelőse, egyúttal a fórum egyik házigazdája, dr. Kovács-Andor Krisztián.