Pécsi Tudományegyetem
Műszaki és Informatikai Kar Pécsi Tudományegyetem
Műszaki és Informatikai Kar

A tudományos teljesítményt kétféleképpen módon mérik:

1. közleményeket lehozó folyóiratok rangjával és

2. a közlemény hatásával, azaz a rá érkező idézetek számával.

A folyóiratok értékelésére használt mennyiségek és társuló fogalmak:

• Impakt faktor (IF): Az IF tárgyévet megelőző két év cikkeire érkező hivatkozások száma a tárgyévben, osztva a két év cikkeinek számával.

• Rang: A folyóiratokat valamilyen metrika szerint minden évben szakterületenként rangsorolják (pl. IF, egyéb hivatkozásszám), és a rangsorban elfoglalt pozíció határozza meg a folyóirat presztízsét.
  A Q1 képviseli a top 25%-be tartozó folyóiratokat, a Q2, Q3, Q4 pedig a többi kvartilist reprezentálja. Szokás még külön jelöléssel ellátni a top 10% folyóiratait (D1), és a top 1%-ot is (C1).

Két szervezet is foglalkozik rang számítással, a Scimago és a WoS, és a kettő nem mindig ugyanazt az eredményt adja. Bizonyos helyeken az egyik, más helyeken pedig a másik rangsor szerinti rangot nézik az értékelésnél.

• Q szám: Ezt a metrikát az MTA Műszaki Tudományok osztálya vezette be. Az IF-ral rendelkező folyóiratokat az IF-ral, a nem IF-os folyóiratokat 0.3-0.4 ponttal, a konferenciacikkeket 0.1-0.2 ponttal, a könyveket/könyvrészleteket pedig terjedelem arányosan veszi figyelembe, minden esetben a szerzőszámmal osztva. A folyóiratok besorolásához kiválóan alkalmazható a https://www.scimagojr.com/ felület, mely megmutatja, hogy az adott folyóirat milyen Q szám besorolást kapott az adott tématerületen.

      Az idézettség értékelése:

• Független idézetek száma: Ebben az esetben nem veszik figyelembe azokat az idézőket, melyek szerzői átfedést mutatnak az adott publikációval. Szinte minden értékelő rendszer csak a független idézőkre kíváncsi.

• WoS/Scopus idézők: Ezekben az indexelő adatbázisokban elméletileg csak a nyilvántartott, valamilyen mértékben minőséginek tekinthető publikációk jelennek meg. Ebből kiindulva, ha egy WoS/Scopus közlemény idézi a
  cikkünket, annak mérhető teljesítménye van az idéző értékére vonatkozólag.

• Hirsch index (H-index): Nem egy konkrét publikációt, hanem egy életpályát értékel, vagyis a szerző hatását méri publikációkra mutató hivatkozások aránya alapján.

    Ha egy kutató H-indexe = n => akkor a kutatónak van „n” db cikke, legalább „n” idézővel.

A H-index működése úgy lett kialakítva, hogy amennyiben valaki egyenletes sebességgel publikál és gyűjti az idézőket, a H-indexe idővel egyre lassabban fog nőni, mindennek oka a H-indexet alakító tényezők egymásra történő hatása miatt történik.

A H-index egyszerű számítási módja:

A publikációkat sorba állítjuk úgy, hogy első helyre az kerül, ami a legtöbb idézetet kapta és a sorrend az idézetek csökkenő számában folytatódik. A H-index azon publikáció sorszáma, melynek az idézői még mindig legalább annyian vannak, mint a sorszám.

Alább a példa:

Az MTMT-ben a szerző az összefoglaló táblázatban találja a H-indexét. Az MTMT H-indexbe nem számítanak bele a Disszertációk és az Egyéb típusú közlemények. Figyelembe veszi azonban a függő hivatkozásokat. A h-index a különböző adatbázisokban eltérő, mindig az adott adatbázisban szereplő szerzői közleményeket és az azokra kapott idézéseket veszi figyelembe.

• I szám: Az MTA megoldása az idézettség mérésére. Lényegében a független hivatkozások száma, de csak tudományos közleményekből érkező hivatkozásokat számolva, értekezés típusú idézők esetén csak a szerzőtől független értekezéseket figyelembe véve.

Szerzői tudományos teljesítmény mérése

A szerzők tudományos teljesítményét és hatását legelterjedtebben a közleményeinek típusonkénti és összesített számával és a független idézetek számával szokták jellemezni. A szerzők közleményeit nyilvántartó adatbázisok (szerzői adatbázisok) ezeket mindig megadják.