Történeti épületdiagnosztikai és rehabilitációs szakmérnök / szakember
A képzés célja, az épületrehabilitáció és az örökségvédelem témakörével foglalkozó, illetve ezek szakterületein elhelyezkedni tudó szakmérnökök és szakemberek képzése, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a történeti és örökségvédelmi kutatások, diagnosztikai vizsgálatok szakterületein, a műemlék helyreállítási pályázatok, épületrehabilitációs beruházások előkészítésében, lebonyolításában.
A képzés típusa és ideje
Posztgraduális – Levelező – Önköltséges – 4 félév
A felvétel
feltétele(i)
Szakmérnök képzésre:
Legalább alapképzésben (korábban főiskolai szintű képzésben)
szerzett építészmérnök, építőművész, építőmérnök szakképzettség.
Településmérnök, tájrendező és kertépítő mérnök
szakképzettségek esetén további követelmény legalább 2 éves szakmai gyakorlat,
illetve ennél rövidebb idejű gyakorlat esetén, szakmai önéletrajzzal igazolt
kiemelkedő szakmai tevékenység.
Szakember képzésre:
Legalább alapképzésben (korábban főiskolai szintű képzésben)
bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, jogi és igazgatási, műszaki, művészet,
társadalomtudomány, természettudomány képzési területek valamelyikén szerzett
szakképzettség.
További követelmény legalább 2 éves szakmai gyakorlat,
illetve ennél rövidebb idejű gyakorlat esetén, szakmai önéletrajzzal igazolt
kiemelkedő szakmai tevékenység.
A képzettség hasznosítási területei
- A történeti épületeket érintő különböző szakmai tevékenységek (műszaki, jogi, gazdasági, szervezési, marketing stb.) végzése.
- A történeti épületek fenntartása, hasznosítása érdekében készített pályázatok szakmai hátterének összeállítása.
- Az épített örökség témaköréhez kapcsolódó bármilyen szintű oktatás, képzés.
- Az épített örökséget bemutató, ismertető szakírói, média tevékenység.
- Az épített örökséget hasznosító turisztikai, marketing, vendéglátó ipari, idegenforgalmi tevékenység.
- Megfelelő jogosultsági, foglalkoztatási feltételek megléte esetén mérnöki/szakértői feladatok ellátása:
- történeti épületállományt érintő beruházások előkészítése, lebonyolítása területén;
- történeti épületek üzemeltetése, fenntartása területén;
- helyreállítások, felújítások tervezése, kutatása, szakértése során;
- helyreállítások, felújítások kivitelezése során, mint projektmenedzser, építésvezető, felelős műszaki vezető, építési műszaki ellenőr;
- építésügyi, építésfelügyeleti, valamint örökségvédelmi hatósági feladatok ellátása során.
Jelentkezés, határidő:
A mellékelt jelentkezési lap és a diploma-másolat e-mailben történő megküldésével 2026. augusztus 24-ig!
A képzés várható indulása: 2026. szeptember
Ha a képzéssel kapcsolatban kérdésed van:
Építész Szakmai Intézet - Építészeti és Várostervezési Tanszék
Prof. Dr. KOVÁCS-ANDOR Krisztián Ybl-díjas építész, egyetemi tanár
szakfelelős
+36-70-364 4458
kovacs-andor.krisztian@mik.pte.hu
Gyakran ismételt kérdések
1. Műemléki épület felújításának tervezéséhez szükség van-e műemléki szakmérnöki végzettségre?
Nem, nincsen szükség rá, műemléki védelem alatt álló építménnyel vagy védett területen álló épülettel kapcsolatos tervezési munkát „É” (építész tervezési terület) jogosultsággal rendelkező építész tervező végezhet, a jogosultságot okleveles építészmérnök kaphatja meg 2 év szakmai gyakorlati idővel, jogosultsági vizsgával, Magyar Építész Kamarai tagsággal. (Ld. 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről.) A tagsággal és a jogosultságokkal kapcsolatosan a lakóhely szerint illetékes területi Építész Kamarát kell keresni.
2. Milyen típusú jogosultságok vannak, építész és mérnök szakmai területen a műemléki épületek vonatkozásában?
Általános építmények felelős műszaki vezető – Építési szakterület műemléki részszakterülete MV-É-M (okleveles építészmérnök, építészmérnök, szükséges szakmagyakorlási idő: 3 / 5 / 8 év, melyből a szakirányú továbbképzés két éve elismertethető) - Szakgyr. 11. § (3)
Általános építmények építési műszaki ellenőr - Műemléki részszakterületi magasépítési műszaki ellenőr - ME-É-M (okleveles építészmérnök, építészmérnök, szükséges szakmagyakorlási idő: 3 / 5 / 8 év, melyből a szakirányú továbbképzés két éve elismertethető) - Szakgyr. 11. § (3)
Építésügyi-műszaki szakértés - Műemlék építmények műszaki szakértője - SZÉS5 (okleveles építészmérnök, szükséges szakmagyakorlási idő: 8 év, melyből a szakirányú továbbképzés két éve elismertethető) - Szakgyr. 9. § (7) bek. Jszab. 2.2
Jogszabályi alap: szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet
3. A képzés elvégzése jelent-e automatikusan a jogosultságok megszerzését?
Nem. Egyik képzés esetén sem. A jogosultságot, a végzettség, a szakmai gyakorlat alapján a területileg illetékes területi Építész Kamara állapítja meg.
4. Milyen tevékenységekhez szükséges műemléki szakértői névjegyzékbe történő felvétel?
439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről jogszabály 1§ (2) bekezdése szerint:
(2) A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területek:
- a) régészeti terület,
- b) műemléki terület
- ba) műemléki érték dokumentálása szakterület (ebben Építéstörténeti tudományos dokumentáció és értékleltár, értékvizsgálat készítése),
- bb) * műemléki falkutatás szakterület,
- bc) műemléki restaurátor szakterület,
- bd) történeti kertek szakterület,
- be) * műemléki épületdiagnosztika szakterület (védett, műemléki érték faldiagnosztika, általános műszaki felülvizsgálat, faanyagvédelem),
- bf) orgonahangszer-helyreállítás szakterület.
A fenti tevékenységek tartalmát részletesen a 4§ tartalmazza.
5. Műemléki épületdiagnosztikai területen kötelező –e az alapképzettség mellett a műemlékvédelmi szakirányú végzettség megszerzése?
439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés e) pont ea) és eb) alpontjai szerinti tevékenységek esetén: e) * műemléki épületdiagnosztika szakterületen:
- ea) * a védett műemléki érték faldiagnosztikai vizsgálata,
- eb) * a védett műemléki érték állapotának általános műszaki felülvizsgálata,
- ec) * a védett műemléki érték faanyagvédelmi vizsgálata)
A 7 § (5) bekezdés szerint:
Műemléki terület műemléki épületdiagnosztika szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez mesterfokozat vagy azzal egyenértékű végzettség és
- aa) okleveles építőmérnök,
- ab) okleveles szerkezet-építőmérnök,
- ac) okleveles építészmérnök vagy
- ad) okleveles geológus,
b) a 4. § (2) bekezdés e) pont ec) alpontjában meghatározott tevékenység végzéséhez
- ba) okleveles faipari mérnök vagy
- bb) okleveles erdőmérnök
szakképzettség szükséges.
És a jogszabályban meghatározott releváns szakmai gyakorlat szükséges.
Mely gyakorlati időbe a vonatkozó képzés maximum négy féléve beszámítható.
6. Ki kezeli a műemléki szakértői névjegyzéket?
Műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkárság
7. Mi a jogszabályi háttere a műemléki szakértői névjegyzéknek?
A régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) határozza meg műemléki területen végzett szakértői tevékenységek tartalmát, a tevékenységet, a szakmagyakorlás feltételeit és a szankciókat. A szakértői tevékenység folytatására irányuló szándékot a miniszternek kell bejelenteni, a nyilvántartásba vételről igazolás állítható ki.
8. A szakmai címekről
266/2013 (VII. 11.) 13§ 8) bekezdés – „Műemlékek területén gyakorlott” címet az a szakmagyakorlati jogosultsággal rendelkező építész tervező, belsőépítész tervező, építési műszaki ellenőr és energetikai tanúsító kérheti, aki a saját szakterületén műemléki védelem alatt álló építmény vonatkozásában legalább három év gyakorlati időt igazol.
9. Minden építészeti érték műemlék?
Nem. Magyarországon kb 15 ezer védett műemléki épület és kb. 51 ezer helyi védett épület van, míg az építészeti örökség ennél lényegesen szélesebb kört fed le.
építészeti örökség: értéket képviselő építmények, azok együtteseinek, tájépítészeti alkotásoknak összessége, annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt, valamint a műemlékek és a műemléki sajátos helyszínek;
műemlék: olyan műemléki értékkel rendelkező építmény, illetve ingatlan, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak és az állam által vezetett nyilvántartásban szerepel, amely lehet nemzeti emlék vagy helyi emlék;
műemléki érték: minden olyan történeti építmény, történeti kert, történeti temetkezési hely vagy műemléki terület, valamint ezek rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, maradványa – alkotórészeivel, tartozékaival és beépített berendezési tárgyaival együtt, vagy egyes nevesített értéke vonatkozásában –, amely hazánk múltja és a magyar nemzet vagy más közösség identitástudata szempontjából kiemelkedő művészeti, történelmi, műszaki, néprajzi vagy más tudományos jelentőséggel bír; (2023. évi C. törvény A magyar építészetről 16.§)
10. Miért hasznos nekem a Történeti épületdiagnosztikai és rehabilitációs szakirányú továbbképzés?
Nem minden történeti épület műemlék! A szakértelem nem jogosultsági kérdés. Visszafordíthatatlan károkat okozhat az építészeti emlékekben, műemlékekben, ha megfelelő szakértelem nélkül kezelik vagy újítják fel azokat. Hazánkban a több tízezer műemléki besorolású épület mellett megszámlálhatatlan történeti épületet tartanak nyilván, szakszerű fenntartásuk, renoválásuk vagy új funkcióra való átalakításuk megtervezéséhez olyan 21. századi diagnosztikai eljárásokra van szükség, amelyek minél kevesebb beavatkozással teszik lehetővé a szerkezetek kutatását. Az örökségvédelem területén ezért mindinkább olyan szakmailag képzett, innovatív és holisztikus szemléletű, projektorientált szakemberekre van szükség, akik a műemlékvédelem alapelveit a napi gyakorlatban képesek helyesen alkalmazni.
11. Mi a pécsi képzés egyedi fókusza?
- műemléki területen gyakorlott oktatók és meghívott országosan elismert műemlékes szakemberek - széles szakmai körből érkező, szakmagyakorló oktatógárda
- műhely jellegű képzés, csapatépítés (hazai, pályázati lehetőségek függvényében pedig akár külföldi tanulmányút; Történeti épületek helyreállítása országos szakmai fórum, melyet a MÉK és MMK is akkreditált; Pécs, mint műemléki gyakorlati helyszín – terep)
- gyakorlati megközelítés – a továbbképzés erősen fókuszál a felújítások gyakorlati problémáira, a hallgatók azokat elemezve a helyszínen, a felújításokban részt vevő, az adott technikában, technológiában jártas és kompetens szakemberek segítségével sajátítják el az alapvető hagyományos és korszerű diagnosztikai, felmérési épületpatológiai, kutatási, helyreállítási módszereket
- roncsolásmentes épületdiagnosztikai vizsgálatok módszertanának megismertetése
- bepillantás a BIM heritage épületmodellezés lehetőségébe (a karon működő BIM szakirányú továbbképzéssel együttműködés)
- nemzetközi örökségvédelmi fókuszú doktoriskolai háttér
- együttműködési lehetőség ipari, céges partnerekkel és további képzőhelyekkel
- kamarai jogosultsághoz részterületi képzés
- tudást és szemléletet
12. Kiknek ajánljuk a képzést?
- a történeti épületek iránt érdeklődők számára, akik az épületek kutatása, épületek diagnosztikája területén szeretnék elmélyíteni tudásukat,
- műemlékvédelemben dolgozó vezetőknek és munkatársaknak, akik a modern technológia felhasználása irányában kívánják bővíteni szakmai kompetenciáikat,
- beruházást előkészítő és bonyolító vezető szakembereknek, akiknek szükségük van a történeti épületek jobb megértésére, megismerésére, történeti szerkezetek és anyagok ismeretére,
- építészeknek és építőmérnököknek, akik történeti házak felújítása, rehabilitációja területén szeretnék elmélyíteni tudásukat
13. Milyen alapdiplomával jelentkezhetek a képzésre?
az építészmérnöki vagy építőmérnöki, illetve kertépítész, restaurátor, bölcsész, valamint más egyetemi, főiskolai diplomával (művészet, társadalomtudomány, jogi, igazgatási, természettudomány, egészség és orvostudomány képzési területek) legalább alapképzésben (korábban főiskolai szintű képzésben)
14. Milyen egyéb feltételnek kell teljesülnie a sikeres jelentkezéshez?
További követelmény legalább 2 éves szakmai gyakorlat, illetve ennél rövidebb idejű gyakorlat esetén, szakmai önéletrajzzal igazolt kiemelkedő szakmai tevékenység.
15. Mennyibe kerül a képzés?
A képzés önköltsége 500.000 Ft/ félév. Az önköltség a teljes képzési időre változatlan, a beiratkozás félévében érvényes díjszabás szerint.
16. Van lehetőség részletfizetésre?
Igen, a PTE tandíjfizetési szabályzata szerint van lehetőség egyedi kérvény szerint a tandíj három részletben történő kifizetésére. Az első részlet befizetése a feltétele a félév aktívra állításának, a további részletfizetést a Neptun rendszer jelzi, félév közepi és vizsgaidőszaki időpontokkal.
