Szolidáris Építészet Kutatócsoport
| A kutatócsoport neve: |
| Szolidáris Építészet Kutatócsoport |
| Annak az intézetnek a neve, amelynek keretében a kutatócsoport működik: |
| Építész Szakmai Intézet |
| A kutatócsoport vezetője, tudományos fokozata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A kutatócsoport állandó tagjai | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A kutatócsoport kutatási területe | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A kutatócsoport feladatának tekinti a szolidáris építészettel - a kortárs építészetben napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapó szemlélettel és tervezési módszerrel – kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások végzését, a szűkebb régió (Pécs, Baranya) specifikus feladatainak feltérképezését és új építészeti tervezési és oktatási módszertan kidolgozását, mely saját kutatásain alapuló konkrét, megvalósult példákból levont elméleti következésekből származik. A kutatócsoport tagjai - mint az épített környezetet, így a magyar és egyetemes kultúrát is befolyásoló szakemberek - küldetésüknek tekintik azon szociális és ökologikus problémák építészeti eszközökkel történő kezelését, melyek jelentősen befolyásolják korunk életkörülményeit, épített és természeti környezetét. Napjaink gazdasági, társadalmi, erkölcsi és kulturális válsága közismert és egyelőre megoldásra váró problémákat indukált az építőiparban. Olyan új kihívások elé állítja a tervezőket, mely számos ponton megkérdőjelezheti a korábbi gyakorlat folytatását. Az építészeti feladatkör differenciálódott, és egyre kevesebb a klasszikus értemben vett tervezési feladat, a szakma nemzetközi és hazai figyelme a gyors és látványos nagyberuházásokról áthelyeződött a kisebb, finomabb, több munkát igénylő, adott esetben más jellegű szellemi kihívást jelentő, kevésbé reprezentatív építészet felé. Az egyetemi építészoktatás érzékenyen válaszol a változó igényekre, ezért fontos olyan új oktatási és tervezési módszertan kidolgozása, mely jobban felkészíti az építész diplomát szerző fiatalokat az őket érő kihívásokra. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A kutatócsoport kutatási célja | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A kutatás alapvető célkitűzése olyan új tervezési módszer, építészeti feladat megoldási stratégia kidolgozása, mely a közelmúltban megváltozott körülmények következtében jelentősen átalakult építészeti feladatokhoz flexibilisen és differenciáltan tud alkalmazkodni. A kutatás három nagyobb tematikus egységben közelíti meg a téma feldolgozását: szolidaritás a társadalommal, szolidaritás a természettel és szolidaritás az épített környezettel. A területek számos ponton összefonódónak, maga a szolidaritás kérdése minden esetben kizárólag komplex módon értelmezhető. A tematikus egységek a könnyebb és következetesebb értelmezést segítik. A kutatásban kiemelt jelentőséggel bír az interdiszciplináris megközelítés: együttműködés a társadalomtudomány, közgazdaságtan, pszichológia és kommunikációtudomány megfelelő kutatási területeket érintő képviselőivel, amiben az építész feladata sokszor az egyes tudományterületi specialisták munkájának összehangolása, a kooperáció megteremtése is. A kutatás célja továbbá annak a feltétel- és eszközrendszernek a feltárása, mely a szolidáris szemléletű tervezést lehetővé teszi. A vizsgálat elsősorban arra kíván fókuszálni, hogy ez a szellemi háttér hogyan képződik le tárgyiasult, anyagi formában akkor, amikor az alkotói folyamatok során a vizuális művészetekre jellemző érzékenység társadalmi elkötelezettséggel párosul. A kutatócsoport létrehozása lehetőséget biztosít a rövid ciklusú képzésekre, a kétoldalú szakmai fejlődésre, a kreatív tudásmegosztásra. |
